Kodály Zoltán életműve előtt tisztelegnek a Vigadóban

Az egyik legmeghatározóbb magyar zeneszerző, zenetudós, zeneoktató, népzenekutató, Kodály Zoltán életműve és szellemisége előtt tiszteleg a Modern Art Orchestra és a Nemzeti Énekkar.

A Modern Art Orchestra 2005-ös alapítása óta a műfaji határok átértékelésének szenteli figyelmét, missziójának tekintve a magyar zenei hagyomány értő kifejezését és továbbörökítését. A nagyzenekar 2018-as Bartók: Tizenöt magyar parasztdal című projektje volt az első olyan alkotás, amely a magyar zeneszerző óriások előtt tisztelgő sorozat részeként keletkezett. A hanglemezen is megörökített és azóta töretlen nemzetközi sikernek örvendő zenei anyag bemutatóját Artisjus-díjjal jutalmazták. Fekete-Kovács Kornél, az együttes művészeti vezetőjének elképzelése alapján a sorozat második részeként Kodály Zoltán előtt hajt fejet a MAO és a zenekar mellett működő kreatív zeneszerzői műhely.

A kodályi életmű óriási hatással volt a 20. század magyar zenéjére. Ez talán az énekkari mozgalom kiteljesedésében és annak irodalmában figyelhető meg legmarkánsabban. Az elmúlt évek közös sikerei egyértelműen bizonyították, hogy a különleges produkció megvalósításakor a Nemzeti Énekkar lehet a MAO legkiválóbb partnere, hiszen a társulat évtizedek óta a legmagasabb szinten ápolja a kórusmuzsika hagyományát. A MAO a zeneszerzőket inspirálva és alkotásaikat rendszeresen műsorra tűzve befogadhatóvá teszi a kortárs muzsikát, előadásával műfajhatárok nélkül törekszik a magas színvonalú hangszeres zene megszerettetésére, a minőségi zenehallgatás széles körű terjesztésére.

A Fölszállott a páva – A Tribute to Zoltán Kodály előadásával az egyik legmeghatározóbb magyar zeneszerző, zenetudós, zeneoktató, népzenekutató, Kodály Zoltán életműve és szellemisége előtt tiszteleg a Modern Art Orchestra és a Nemzeti Énekkar. A műsorban megszólaló Kodály-versmegzenésítések és -népdalszvitek mellett a mai zene nyelvén szólalnak meg a MAO komponistái: Ávéd János, Bacsó Kristóf, Cseke Gábor, Fekete-Kovács Kornél és Subicz Gábor művei. Az eredeti kórusművek megszólaltatása mellett az újonnan keletkezett darabokban is kiemelt szerepet kap az énekkari hangzás.

„Karéneklés nélkül senkiből sem lesz jó zenész” – vallja Kodály Ki a jó zenész? című írásában.