El a kezekkel a papámtól!: így alakították át Nagypál Gábort a sminkesek

Ezúttal nem rosszfiút alakít

„A karaktert illetően teljesen új kihívást jelent számomra a szerep. Általában rosszfiúkat alakítok, számomra már félsiker, ha életben maradok a film végéig! Frici Dorka első számú felnőtt barátja – kertész, bűvész, sofőr, cinkostárs. Egy fura kalandor, aki nem igazán illeszkedik bele az őt körülvevő világba. Óvja, védi Dorkát a világtól, közben hagyja, hogy elkövesse a hibáit, amelyekből tanulhat, de nagyot hibázni nem engedi.” 

S hogy mennyi idő alatt készül el Frici? ”Két óráról indult a sminkessel és fodrásszal a munka, mostanra lefaragtunk belőle egy felet. De a bajusz és szakáll kialakítása szálról-szálra nagyon aprólékos mestermunka. Nyilván sokkal egyszerűbb lenne, ha megborotválkoznék és kész szakállat, bajuszt ragaszthatnának fel, de a covid miatt összecsúszott 2 filmforgatás, és a másik film miatt csak bizonyos keretek közt változtatható a külsőm. Szeretem ezt a jelmezt, az extrém jelmezeknek erős karakterformáló erejük van. Ennek a filmnek a világa rendkívül színes, erős az öntörvénye - mesét csinálunk és abba sok minden belefér. Minden gyerekszereplő odavan a hihetetlen kalapjaimtól és a bajszomtól, nagyon jól érzem bennük magam!”

Az „El a kezekkel a papámtól” című film 12 helyszínen játszódik, ami egytől-egyig különleges. Gábor kedvenc helyszíne a noszvaji barlanglakás volt, ahol az idő szűkössége miatt nem tudott alaposabban körülnézni, ezért szeretné majd beiktatni egy országnéző túrába. A színésznek egy újabb készséget is el kellett a szerephez sajátítania, mégpedig a bűvésztrükkök tudományát. „A bűvészet szokatlan ügyességet kíván az embertől, a legnehezebb úgy tenni, mintha valami könnyű lenne, amikor egyáltalán nem az. Minden tiszteletem a műfaj képviselőié!”

Új szituáció számára az is, hogy a legtöbb jelenetét gyerekekkel forgatja. „Ha gyerekekkel játszol, át kell állítani a felnőtt szótáradat és a befogadóképességedet – érzékenyebbnek, nyitottabbnak kell lenni, hogy tudd olvasni őket. A gyereklét dinamikáját újra fel kell fedeznem és újra tanulnom – például azt, hogy a gyerekek ezer fokon égnek, azután hirtelen lemerülnek, elfáradnak, de a felnőttekkel ellentétben naponta többször is ”újra lehet indítani” őket.” - meséli Nagypál Gábor, aki Boriról, a főszereplő Dorkát alakító kislányról, a többi felnőtt szereplőhöz hasonlóan elismeréssel nyilatkozik: „Bori nagyon ügyes, rendkívül figyelmes, komolyan veszi ezt a dolgot. Könnyű vele dolgozni.”

Méltatlanul mellőzött műfaj

Gábor úgy véli, a családi mese mozi méltatlanul hosszú ideje mellőzött műfaj. „Ideje felfedeznünk, hogy van egy olyan közönség, akiket a rajzfilmek után elfelejtünk, és csak húszévesen jutnak újra az eszünkbe. Pedig ha ebben a korban nem fogjuk meg őket olyan filmekkel, színházi darabokkal, amelyek igényesek, mélyebb mondanivalójuk van, később már nagyon nehéz lesz.”

Bár Nagypál Gábort ritkán láthatjuk gyerekeknek szóló filmekben, szerepelt már családi filmben, a Diótörő 3D angol-magyar koprodukcióban, ahol, akárcsak az „El a kezekkel a papámtól!” esetében, szintén számos számítógépes grafikai elemet alkalmaztak.

„Ha egy történetnek jelentős része filmes alkímia, azaz sok minden utómunkában készül, a színész még jobban rá van bízva a rendezőre. A szituációk persze játszhatók, de színészként nehéz feladat elképzelni, hogy a jelenet, hogy fog majd kinézni – így persze még nagyobb meglepetés lesz!”

S ha már a meglepetéseknél tartunk, minden forgatáson történnek váratlan események, most sem volt ez másképp. Nagypál Gábort a forgatás első napjaiban baleset érte. „Egy táncos jelenetnél a felugrás után egyszerűen rosszul értem talajt, kicsavarodott a bokám. Ott állt egy hatalmas stáb, amelyik mindig mindent meg tud oldani – ezt viszont nem lehetett megoldani, részleges szalagszakadás miatt az orvos egy hónapra eltiltott a táncjelenetektől. Bele kellett nyúlni a gyártási tervbe, ami egy rendkívül összetett mátrix: előre vettek olyan jeleneteket, amiket a végén szerettünk volna megoldani. Ám ugyanennek kapcsán pozitív meglepetésben is volt részem: miután az ügyeletes orvos ellátott, és jegyzőkönyv készült a balesetről, a mentős hölgy szeme kikerekedett a születési dátumom hallatán – ugyanis pont aznap volt a születésnapom. Valaki a stábból fél füllel meghallotta a beszélgetésünket és másnap ebédszünetben kedvenc sütimmel, egy szekérderék flódnival és fagyitortával köszöntött fel a stáb. Rengeteg édességet ettünk, nagyon kellemes meglepetés volt!”