ALKOTÓINK / Szebeni Gál Vera

Mesélj egy kicsit magadról! Mit tudhatnak meg rólad az olvasók? Mikor kezdtél el alkotni? Ki vagy mi az, ami alkotásra inspirált?

Már gyerekkoromban érdekelt a kézművesség – akkor még nem tudtam, hogy így nevezik, egyszerűen csak szerettem hímezni, kötni, horgolni, babaruhát varrni, vagy segíteni édesapámnak ajtót mázolni, még betonozni is. Ezek mellett az iskolai zeneórák is elvarázsoltak, annyira, hogy közel húsz évig kórustag voltam. A ruhaipari középiskola megalapozta a szabómesteri végzettségem, ezt kiegészítettem egy tanítói diplomával, ami után – mert versmondóként a szép szó, a tiszta beszéd és az értelmes kommunikáció művelője is voltam – rádióbemondóként dolgoztam. Lányom megszületése után nyugalmasabb időbeosztású munkát kerestem, így találtam rá a Praktika magazinra. Itt ötvözhetem mindazt a sokféleséget, ami eddigi életemet is jellemezte.

Mióta vagy a Praktika csapat tagja? Mi az, amit leginkább szeretsz ebben a munkában?

Kézműveskedés, cikkírás, lapszerkesztés, sokféle és változatos feladatok vártak, és várnak a mai napig is, lassan két évtizede. Az évek múlnak, de ez a kapcsolat azóta is él, nyugdíjasként (ezt még szoknom kell) is változatlanul csapattag vagyok, és élvezem, amit csinálhatok. A változatosság valóban gyönyörködtet. 

Milyen anyagokkal, technikákkal dolgozol a legszívesebben?

A sokszínűség itt is érvényes, de elsőbbséget élveznek a textilmunkák és a kézimunkás projektek, talán a gyerekkori gyökerek miatt. Bár hiba lenne kihagyni a betont, a fát és a drótot, de a papírról se feledkezzünk meg…

Van esetleg kedvenc Praktikás alkotásod? Melyekhez kötődnek a legkedvesebb emlékeid?

Most szinte azt kérdezed, melyik gyerekemet szeretem jobban – mert, például nagyon nehéz választani a valamikori Natúra rovat saját erjesztésű almaecete, a Klimt mintáinak hatására festett bögrék vagy a cuki, plüssből varrt láma között.

Miből merítesz inspirációt? Honnan gyűjtesz ötleteket?

Engem az alapanyagok inspirálnak, például nekem egy méterárubolt maga a kánaán. Sétálok az anyagvégek között, megsimítom, megfogom a kelméket és jobbnál-jobb ötleteim támadnak – legalábbis akkor azoknak tűnnek. A nagy barkácsáruházak számomra szintén kiváló gondolatébresztők, de bárhol járok a világban, mindig nyitott szemmel és lélekkel közlekedek, hiszen bármikor szembe jöhet velem egy zseniális ötlet, vagy egy izgalmas formájú uszadékfa.

Van esetleg példaképed?

Ebben a csapatban, a Praktika csapatában nagyon együtt gondolkodunk. Egy-egy beszélgetéssel túljuthatok a problémáimon, kölcsönösen adjuk-vesszük a témákat, a szóba jöhető kézműves technikákat, azokat továbbfejlesztjük vagy épp ellenkezőleg, elvetjük. Szép, okos, megvalósítható tárgyak születése a célunk, mindig számíthatunk egymásra – nekem ez a közösség a szakami példaképem.

Vera alkotásait ide kattintva nézheted meg!