Bájos manócskák Hencitől: filcből készült cukiságok

Ginzer Henrietta korábban a Praktika Kreatív Kihívásán aratott nagy sikert cuki manócskáival. Az alkotó most elmesélte nekünk, hogyan szeretett bele a bájos kis figurákba és mesélt arról is, mit jelent számára az alkotás.

Mesélj egy kicsit magadról! Mutatkozz be nekünk néhány szóban!

Ginzer Henrietta vagyok. Pedagógus végzettséggel rendelkezem, de javarészt vendéglátásban mozogtam mégis kislányom születése előtt.

Mikor kezdtél el alkotni? Hogyan emlékszel vissza a kezdeti időszakra?

Pontosan 4 éve szippantott magába a varrás világa. A kislányom még nem volt egyéves, amikor megláttam az első filc díszeket az interneten, és úgy éreztem, ezt szívesen kipróbálnám. Őszi időszak lévén az első próbálkozásaim karácsonyfa díszek voltak, kizárólag piros-fehér-zöld színben. A barátok, ismerősök részétől sok pozitív visszajelzést kaptam, ami megadta a kezdő lökést.

Mi az, ami megtetszett a filc anyagban?

A filc anyag jó választásnak tűnt, hiszen kézzel is szépen varrható, nem foszlik, így nem igényel varrógépet, és nagyon könnyű vele dolgozni.

Dolgozol még más anyagokkal, technikákkal is? Vagy van olyan, amit még szívesen kipróbálnál?

A munkám alapvetően a kézi varrás, viszont néha kikacsintok és ragasztópisztolyt ragadok a kezembe. Ilyenkor kopogtatókat és asztaldíszeket készítek. Szeretek termésekkel is dolgozni, sőt egyes terméseket kiválóan be tudok vonni a manók dekorálásába is. A különböző festő technikák nagyon érdekelnek, szívesen megtanulnék pár újdonságot a jövőben.

Miért pont manók? Ha jól látom, őket készíted a leggyakrabban.

A manók a karácsony szerves részei lettek az évek alatt, viszont nekem sosem volt elég időm, hogy elkészítsek akár csak egy darabot is. A tavalyi karácsonyi időszakban viszont megfogadtam, hogy a következő évben, ha esik, ha fúj, manót fogok varrni! Erre kiváló lehetőséget nyújtott az év eleji “uborkaszezon”, ekkor készült el az első tavaszi manóm, ami nem várt lavinát indított el.

Ettől függetlenül nagyon szeretik más termékeim is. Készítek kislányoknak hajcsattartót, könyvjelzőket, állatos kulcstartókat, de varrtam már oviba ujjbábokat is. A hölgyek nagyon szeretik a levendulás termékeim.

Milyen visszajelzések érkeznek a munkáidra? Jól sejtem, hogy a manók a nagy kedvencek?

A legjobb visszajelzés, hogy folyamatosan érkeznek megrendelések, szóval ez abszolút egy pozitív visszacsatolás nekem, hogy jó az, amit csinálok, és szeretik a manóim. Örömmel szoktam olvasni a leveleket, mikor egy-egy kézbesített csomag után írják a vásárlók, hogy élőben sokkal szebbek a manók, mint a fotókon. Abszolút manó privilégium van jelenleg nálam, a munkám 90%-át ők teszik ki január óta.

Mit jelent számodra az alkotás? Mit érzel közben?

Az alkotás nálam egyenlő a szabadsággal. Mikor egy munkán dolgozom, már jár az agyam, milyen is legyen a következő. Sokszor ezzel kelek, ezzel fekszem. Megvalósíthatom szabadon az ötleteim, nincsenek korlátok. Nagyon szeretem, mikor szabad kezet kapok egy-egy munka során, megtisztelő a bizalom a vásárlók részéről.

Miből merítesz inspirációt, ihletet?

Az ötleteket alapvetően igyekszem évszakhoz igazítani. A manó egy végtelenül hálás téma, hiszen minden évszakhoz passzol, abszolút kimaxolható. Természetesen vannak olyan internetes felületek is, ahol remekül lehet inspirálódni, én is szívesen nézegetem a Pinterestet például.