Tudományos kutatás: az MI festmények egészen mást váltanak ki belőlünk, mint az emberi alkotások

Egy kép, amin szomorú emberek szerepelnek, együttérzést válthat ki, de úgy tűnik, csak akkor, ha ember készítette. Egy friss kutatás szerint ugyanaz a mű jóval kevesebb empátiát ébreszt, ha a néző azt hiszi, mesterséges intelligencia alkotta.

A művészet ereje abban rejlik, hogy képes érzelmi kapcsolatot teremteni az alkotó és a néző között. Egy festmény vagy vers segíthet megérteni mások élethelyzetét, olyan érzéseket hívhat életre bennünk, amelyekről nem is tudtuk, hogy ott vannak. A mesterséges intelligencia (MI) megjelenése és fejlődése azonban árnyalhatja ezt a képet, hiszen az MI egyre gyakrabban képes egészen lenyűgöző, festményszerű alkotásokat létrehozni. Vajon mennyire számít a nézőnek, hogy az alkotó emberi lény vagy mesterséges intelligencia?

Egy új pszichológiai kutatás szerint nagyon!

Semmi ámulat, kevéske empátia – nem szeretjük az AI művészetét

A kutatók egy csoportja több mint 1500 ember részvételével vizsgálták, hogyan reagálnak a nézők különböző művekre. Az egyik kísérletben emberi szenvedést ábrázoló festményeket mutattak a résztvevőknek. Noha az összes bemutatott képet a mesterséges intelligencia készítette, az egyik csoportnak azt mondták, hogy ember az alkotó, a másiknak pedig azt, hogy MI. Az eredmény teljesen egyértelmű volt: akik mesterséges eredetűnek hitték a képet, kevesebb empátiát éreztek az ábrázolt emberek iránt.

A háttérben egy érzelmi folyamat állhat a tudósok szerint. Amikor egy alkotást emberi műnek gondolunk, nagyobb eséllyel érezzük azt a különleges élményt, amikor valami mélyen megérint és elgondolkodtat. Ez segít kilépni a saját nézőpontunkból, és közelebb kerülni mások érzéseihez. Ha azonban úgy hisszük, hogy egy MI hozta létre a művet, ez az élmény gyengébb, és az együttérzés is csökken.

A kutatás szerint tehát a művészet érzelmi ereje nem kizárólag attól függ, mit látunk, hanem attól is, hogy kit képzelünk az alkotás mögé. Úgy tűnik, az emberi jelenlét továbbra is extra fontos hozzávalója annak, hogy egy mű valóban megérintsen bennünket lelkileg.